Oldal kiválasztása

Az igazság fáj? A gazság is?

A mondást kiegészíteném azzal, hogy a gazság is fáj. A gazságnak karmát tulajdonítanak sokan, az igazságot pedig a jó megjutalmazásának gondolják.
 
Az egész életünk minden perce magunk terméke: a tetteink következménye. Olyan, hogy jó munka véletlenül, olyan nincs. A szándék ami benned van, annak az energiája bevonzhatja a jó megoldást, vagy azokat az embereket, tereket ahol, akivel megtörténik a pozitív változás.
 
Az igaz tettek még is lehetnek örömtelik és lehetnek fájdalmasak!
 
Ez azért nehéz elsőre, mert ha igazat szóltál, miért lesz következménye a fájdalom és sírás, vagy az utálkozás és a szorongás?
 
Az eredendő igazság az, hogy az igaz dolgok rád vissza ható ereje még akkor is érvényesülnek, ha korrektül a tényeket mondtad: ez még is lehet mások súlyos lelepleződése, fájdalmas önfelismerése a hibáinak vagy a valóság valódi arcának. Sajnos vannak akik szeretnek gazságot elkövetni, de az igazsággal ?
 
Van a romboló valóság: ahol a tényt ismerő, arra használja az adatot, hogy másoknak oda mondogasson. Rosszindulatú? AZ! Ettől még az igazság, ha annyira vastagon is gazságból ered: ugyan olyan valós marad, csupán az indíttatás, a szándék lesz aljas.
 
Mit tegyél ha igazat kell mondanod és az fájna másnak?
 
Az igazság mint látod lehet építő és lehet romboló: de a tényén, hogy TÉNY, ez semmit sem változtat! Azt viszont emberként látni kell, hogy sokan nem képesek szembe nézni az igazsággal SEM!
 
Ettől még tudnod kell: az igaz ember, a tényeket mondó, mindig tudja az igazat. Szavai erősek és biztosak:mert igazak!

Az erkölcsi hulladékokról és gyávákról

Egy ember élete során, sok pénzt szerzett de soka becsapták és ezért bajba került. A rokonai mind abból a pénzből erősödtek amit ez az ember összeszedett. A pénzt elkérők, mind jobbá tették életüket a pénzből.
 
Amikor az embert végül bezsuppolták a börtönbe mert az Ő pénzét már senki nem akarta vissza adni, az összes tőle pénzt elvivő ember megszakította vele a kapcsolatot.
 
Azok az emberek akik tudták, hogy a pénz forrása nem tisztességes, azért, hogy a lelepleződésüktől ne kelljen tartani: össze álltak és megvetéssel viselkedtek azzal szemben akiből a pénzt elvették.
 
Amikor aztán évek múlva ez az ember élete újra nyugodt és békés mederbe került, ezek az emberek gyáván tartották a távolságot tőle és tagadták azt, hogy nekik közük lett volna bármiféle módon is az Ő pénzéhez.
 
Ezek az emberek ma mind betegek, szoronganak és félnek a lelepleződéstől. Félnek és haragszanak arra az emberre aki ismeri minden titkukat!
 
Az emberi erkölcs még is úgy működik, hogy folyton emlékezteti, mardossa azokat, akik mások életét rosszabbá tették, majd magára hagyták.
 
A Karma szokták mondani, pedig ez csupán a tetteik következménye! Gyáván élni, másokra követ dobálva, félni a szégyenletes lelepleződéstől, a tagadástól: ez erkölcsi kérdés és tetteinek minden esetben bekövetkező végeredménye!
 
Aki magára marad, ne szomorkodjon: ilyen emberek társaságát elveszíteni és hagyni őket még ha tömegesen is maradnak együtt, nem veszteség. A veszteség az, hogy egy hazugsággal, tömegeket lehet összezárni az örök visszatérés révületébe!
 
Az erkölcsös ember ha rosszat tesz, helyre hozza. A gyáva pedig önigazoló közösségek tagjává válik…
 
/Exlex/

Amíg élnek a szüleid addig értsd meg!

Az élő ember egyik tulajdonsága a harag. Az ahogyan másokkal szemben állunk, amiért szemben vagyunk, ami a magyarázata minden távolságtartásnak.

Sok idő telik el az életben a haragban időzéssel.
Csodálatos dolog, hogy később kicsit enged a harag és békül a lélek. Sajnos ez a fajta megbocsájtás sokakban nincs meg.

Amennyiben eltávolodtál szüleidtől, belül biztosan kérdéseket hagy és várnád a válaszaidat. A szüleid is.

Amíg ebben az életedben élsz és azok akik ebben az életedben a szüleid lettek: bármikor és bármit is tettek, lennie kell okának, ahogyan minden vallás a megbocsájtásról beszél, hogy elgondolkozz a feléjük áramló haragod okáról.

Elmondom, hogyan működik az elme: az ember haragszik ezért taszít. A másik haragszik ezért taszít.Két ellenpólusú mágnes kilövi egyik a másikat és végtelennek tűnő távolság keletkezik.

Együttérző emberek? Az utcai kóbor kutya aki másokat megharap, több esélyt kap mint saját rokonai, szerettei, szülei! Táplálja közben haragját, gyűlöletét, útálkozását a fejében és közben kóbor macskák és kutyák megmentésén vagy befogadásán szerez magának megnyugvást. Jól van ez így?

Amíg élsz, értsd meg: bármit is tesznek hibás döntés, hibás szándék, megtévesztés, akaratgyengeség okán, a lelkük mélyén Ők is békés életre vágynak mint TE!

Ezt az érzést ébreszd fel magadban és értsd meg, ismerd meg azt az egyszerű fogalmat, hogy együttérző megbocsájtás. Ne keress okokat, ne akarj ellentmondani nekem, ne akarj magyarázatot továbbiakban! Egyszerűen csak végre az életben egyszer legyél erősebb és tegyél egy lépést a másik megtévedt emberért: aki ez esetben pont a saját szüleid egyike!

Élj az együttérző megbocsájtás biztos kézben lévő tudásával és amíg élnek az emberek akikre haragszol: keresd rá az okot, hogy sem a lelkedet ne mérgezze a harag, sem az övékét a megnemértő félelem és a miértek…

Légy együttérző és megbocsájtó minden emberrel szemben!

/Exlex/

Az ember értéke

Az életet nem pénzben hanem tetteinkben mérik akkor ha emberként nézzük. Sokak még is úgy néznek másokra, hogy milyen ruhájuk, milyen telefonjuk. milyen vagyoni értékük van. Ez a téves szemlélet végül elvezethet oda, hogy a külsőségek fogják eldönteni, kit minek tekintesz.

Az emberek alapvetően jók: senki nem születik rossz embernek. Az emberek csecsemőként egészen jó fejek, aztán később, a felnövekvés során szerzett ingerek, sebek és hatások, meghozzák a végső formáját. Ekkor azonban változások sorával az ember tovább formálódik és olykor jó olykor rossz emberré lesz.

Bárkiben mélyen ott az a pici gyermek, aki egykoron szeretetre éhesen fogta anyja és apja kezét és áhítozott boldog felnőtt korról, vagy egy szép napról.

Amikor azt látod, valaki nem szimpatikus: keresd meg, van e benne még ember, emberi! Próbáld meg kedvesen megszólítani, „kinyitni” a lelkét és lehet, előkerül a szerethető énje!

Az ember értéke abban rejlik, hogy képes újra és újra tanulva megépíteni a következő lépés gyökereihez szükséges alapokat.

A kérdés csupán, hogy Te képes vagy e magadban és másokban ezt újra és újra életre hívni?

Ez az amitől ember az EMBER!

/Exlex/

Az önbizalom – edző nélkül

Az önbizalom hiányos, “nekem mindegy” jellegű hozzáállás amelyben azt érezzük, hogy bennünket nem szeret senki, nem vagyunk jók semmire, tehát semmi sem számít, csak az elszigeteltség, magányosság és a depresszió érzéséhez vezet.
 
Az etikus ember a megkülönböztető éberségre alapoz: a józan eszünket arra használjuk, hogy különbséget tegyünk azok között hogy mi okoz megmaradó jó érzést és mi okoz visszatérő problémákat. Nem az a lényeg, hogy vakon engedelmeskedjünk egy sor szabálynak, hanem hogy legyünk meggyőződve arról, hogy amit teszünk az etikus.
 
Az önbizalomhiány erkölcsi érzéketlenséghez vezet, míg a helyes önértékelés önbecsüléshez. Ez utóbbi által olyan mély tisztelet alakul ki bennünk önmagunk iránt, hogy sosem fogunk lealacsonyodni ahhoz, hogy etikátlan módon viselkedjünk, mert nem érezzük magunkat jól tőle.
 
Amikor valaki azt állítja, hogy Ő egy önbizalomedző, akkor azt állítja, hogy ért téged: ezt ugye magad is belátod, valóban nagy badarság.
 
Amikor valaki manipulálni akar azzal, hogy látszólag toleráns, üdítőnek ható, negédes szlogenekkel és önimádó bejegyzésekkel áraszt el az interneten, vagy Sportcsarnoknyi rendezvényen téveszt meg a fantázia történeteivel: szintén nem egy üdvös, inkább önös anyagi érdekű szándék.
 
Tele a világ olyanokkal akik pénzt szednek azért, hogy elhitessék veled: ez a Te hozzájárulásod…
 
Buddha soha nem kért semmit, alázatosan válaszolt a kérdésekre. Bármi is történik: az önzetlen az alázatos és tisztességes, veled, másokkal és pénz nélkül….
 
Az önbizalom az elménk része és megértésével, önbecsülésünk erejével, mások javát szolgálhatjuk általa.
 
A tudatosan kialakított etikus hozzáállás lehetővé teszi azt, hogy harmonikus kapcsolatot alakíthassunk ki bárkivel, akivel találkozunk. Az önbizalom tehát birtokolt képességünk, aminek működése a bennük lévő hit eredménye.
 
/Exlex/

Az ember nem változik – szól a mondás: de hiszen ez nem igaz!

Az ember egész életében változik és fejlődik. Lehet viszont efféle mondásokkal gátolni azt, hogy képességei kiterebélyesedjenek.

Az ember egész életében tanul, változik, formálják a jó és a rossz ingerek egyaránt. Az emberi elme képessége pont azért csodálatos, mert napok alatt képes vagy érdemi változásra. Fogod magad, leülsz egy székre és csendben vagy.

A legkiválóbb oktató módszer a csend! Napokig csak akkor szólalsz meg ha nagyon kell. Békésen figyeled a világot, észrevétel és személyes interakció nélkül. A néhány nap után rövid tőmondatokban is elég lesz beszélned.

Az ember képessége, hogy meg tud tanulni bármit: pont ez teszi jobbá, így annak állítása, miszerint nem változik az bizony hatalmas badarság.

Minden rossz jóvá válhat és minden jó lehet rossz. A szépből lehet csúnya, az egészségesből beteg és a betegből is egészséges.

A fejedben dől el: az lehetsz akinek hiszed magad és ha képes vagy minőségileg azzá lenni aminek hiszed magad: mások is elhiszik neked!

Tedd magad azzá aki akarsz lenni, de közben ismerd meg KI is vagy!